A múlt hét a hosszú futások hete volt.
Vasárnap: 20 km 02:26 esőben.
Mint mindegyik futás: ez is jó volt, sőt ha lehet még jobb!
Dejavu-m volt, mert a tavalyi maratonomra emlékeztetett az egész. Háromnegyedes futónadrágban, pólóban, széldzsekiben és baseball sapkában vágtam neki a dolognak. A cél az volt, hogy aszfalton fussak 2 és fél óra hosszát. Rájöttem, hogy nagyon el lehet szokni az aszfalt-futástól. Na nem most, hanem még amikor Olaszországban edzettem 3 hónapot. Ott futószőnyegen róttam a km-eket, ami nagyon jó, de nem akkor, ha valaki egy utcai maratonra készül. A Milánó maratonon aztán meg is gyűlt a bajom a térdemmel meg a csípőizületekkel már a 10. km után. Szóval ebből okulva terveztem a dolgokat. Kedden a 19 km-t inkább terepen futottam, csak 1-2 km volt belőle aszfalt. Valószínűleg emiatt is éreztem utána jobban magam. Most azért az csípőmben érzem a fáradtságot, de ez egy nap és elmúlik.
Az első 4 km-en vacakolt egy kicsit a sípcsontom és mellette, egyszer meg is álltam és már azon gondolkoztam, ha még egyszer meg kell állnom, akkor inkább visszafordulok. Megmasszíroztam és utána sokkal jobb lett és szinte már nem is éreztem a végéig :)
Direktben 7 perces ezrekkel kezdtem és az volt a cél, hogy végig tartsam, ami nagyjából sikerült is. Persze a megállások, ivások beleszámítva sikerült. pont.
Kerékpárúton haladtam, a 44-es főút mellett. Szerencsére nem volt túl nagy forgalom, de egy idő után ki is zártam a tudatomból az autókat. Kamionok meg nem jártak, azok időnként nagyon meg tudnak ijeszteni a dudálásukkal :) Egy falu szélén vezetett át utam, két oldalt tanyák és: láttam egy csacsit, két kicsi kecskét, egy tehenet (köszöntem neki de nem rejagált:), sok kutyát - de őket nem részletezném, mert még holnap is ezt a bejegyzést írnám :), gólyát. Minden csupa zöld volt és a közkifolyók működtek!!!! ja és működtetni is tudtam őket!!! :) Nagyon finom volt a víz is, szóval csupa heppi. Odafele hosszabbnak tűnt az út, visszafele már pikk-pakk visszaértem. Agyban több részre osztottam az utat, így könnyebb volt, mert azért nem olyan egyszerű tök egyedül hosszút futni, nem volt kihez szólni. Zenét nem vittem, így a végén eldúdolgattam-énekelgettem magamban, persze, csak ha nem jött autó, meg ahol nem voltak házak :)
És találtam 100 forintot! úgy örültem neki, nem tudom miért :) De így már el tudom mondani: futni jó, mert akár pénzt is kereshetsz vele (ha találsz, és aki keres az persze talál is:). Kiszámolva: kilométerenként 5 Ft-ot kerestem! Hát nem megérik! Az már egy egész csomag rágó! vagy fél gömb fagyi! :)
Igen, és a siófoki maraton. Már más sem jár az eszemben... Ma beneveztem, még telefonáltam is a szervezőknek, hogy akkor fél áron nevezhetek-e, mert tavaly indultam (vagyis csak elindultam, mert már írtam, hogy belázasodtam, de a rajtszámom felvettem, de ha nem vettem volna fel, akkor ingyenes lett volna, de mindegy..) A lényeg, hogy nagyon rendesek voltak, várnak szeretettel. És hát mondtam, hogy megyek! de még hogy mennyire hogy megyek! Már e köré szervezem az életem! A vizsgákra is elkezdek hamarabb készülni csak hogy mehessek! Pedig nem szoktam, aki ismer, az tudja :)
Kellő izgalom is megvan. Mert hát 5 óra a szintidő, és ezt kb. 2 hete vettem észre a honlapon. Ez változott mert még tavaly is 5 és fél óra volt, ha jól emlékszem, de két éve tuti. Szóval izgulok, ugye meglesz? ugye meglesz?
Jó idő megrendelve, az időjárástól is. Tudom, hogy necces, de nem hiszem, hogy most bárki le tudna beszélni róla, most csak egy választás van: elviselni, hogy a versenyig parázok. EVVAN :)