...mármint az írásomat. Valamit vacakolt az oldal. De sebaj, azóta van új fejlemény, azokat is beleveszem.

A múlt héthez azért annyi hozzátartozik, hogy a Calleneticset is folyamatosan csinálom, leginkább hét közben, és azért érezni a változásokat. A bemelegítéshez és a levezetéshez, lenyújtáshoz is ezeket a gyakorlatokat használom fel.

Kedd: 19 km 02:10:04 Lassssssú, hosszú futás. Nagyon jól éreztem magam. Eleinte volt egy kis bibi a cipőfűzőmmel, nem tudtam eltalálni, hogy most szoros, aztán laza, de megoldódott (hű micsoda problémák!!!:) Hiába néztem meg a futoterkep.hu-n, hogy merre menjek, végül nem emlékeztem rá pontosan, meg voltak földutak is, végül azokat választottam és csak futottam a végtelenbe. Frissítőnek nem vittem semmit, csak a zsebemben néhány szem szőlőcukrot. A kutam mellett futottam el, ami elvileg működik, ezért nem cipeltem magammal üveget. És még milyen jó, hogy tegnap nem írtam meg a bejegyzésem, mert akkor fel lettem volna háborodva, hogy már megint nem működött, közben kiderült, hogy csak nagyon erősen meg kell nyomni és jön a víz... Ebből következik, hogy kedden nem tudtam, hogy ennél jobban rá kell nehezedni a csapra és jön a víz, ezért egy korty víz nélkül futottam végig... és hát nem volt hideg. 5 km táján van ez a kút. Ott még nem voltam szomjas, úgy gondoltam, hogy ha már elindultam... hát megyek, viszont visszafele már teljesen össze volt száradva a szám, már úgy volt, feltörök egy tűzcsapot és aláállok... vagy kiiszom a Tiszát... De végül is túléltem és a szomjúságon kívül más fájdalmat vagy kellemetlenséget nem érezve bevégeztem a távot (a végén még gyorsulni is sikerült, persze ez a vízéhségemnek is köszönhető:)
Egyéb élményeim: találkoztam egy fehér kóbor kutyussal, aki nagyon fél tőlem (talán szerencsére), két nyuszival, ők is eliszkoltak előlem, meg láttam szép madarakat is, no meg megnéztem az autópálya építkezés befejező munkálatait - jól haladnak a srácok :D
Egyébként a szőlőcukor jó hogy megmaradt: nem akartam, hogy még jobban porozzon a szám :) Ahogy a futo.blog-on írták: ez egy tipikus elszomjazásom története volt :)

Szerda: 9,4 km 01:08 "Dumafutás" - hogy Szabit idézzem - a futótársakkal: Szabival és Ádámmal. Nagyon jó volt, rávilágítottak, hogy én bénáztam a kútnál... :)
Röpült az idő, jót fecserésztünk, elég szószátyár hangulatomban voltam, remélem nem terheltem le nagyon őket :)

Most úgy érzem, hogy egyre jobb formába kerülvén reális lesz az 5 órán belüli maraton. Minden erőmmel azon vagyok, hogy minél reálisabb legyen :) Olyan jó lenne!