Úgy gondoltam ez a 30 km külön bejegyzést érdemel :)

03:35

Azt szerintem mondanom sem kell, hogy szuper volt. Elejétől a végéig!
A vasárnapom úgy indult, hogy viszonylag sokáig aludtam, majd pedig egy jó kis vasánapi ebéd+ délutáni fél órás szundítás után rájöttem, hogy már négy óra és el kéne lassan indulni, mert rám sötétedik a végére. Az volt az alap, hogy nagyon a fejembe vettem, hogy már pedig én ezt megcsinálom, egyedül is. Eléggé ki voltam már éhezve a futásra + ez a távolság is régóta érlelődött, hogy meg kéne csinálni.
Szegeden maradt a futógatyám, de még ez sem tartott vissza: ha kell anélkül is, bár vicces lett volna. DE! Találtam egy ősrégi reebok (asszem így kell leírni) hosszú gatyát a szekrény mélyén. A gumírozása nem volt valami erős, varrtam bele gumit. Majd mikor felhúztam, úgy néztem ki, mint aki épp búvárkodni készül, így fogtam az ollót és egy az egyben levágtam és térdnadrágot készítettem belőle. Szerencsére nem tekeredett fel az anyag, meg nem is szalad föl a szál. Így rájöttem, hogy milyen remek szabó lenne belőlem :)

Na igen és elindultam. Csabacsüdről Kondorosra futottam át -> oda-vissza 26 km, majd Szarvas fele Csabacsüdről 2 km -> oda-vissza 4 km, így összesen 30. Mindezt végig a kerékpár úton, amit érzett a lábam, rég futottam ennyit aszfalton. Az első 3 km nem esett valami jól telehassal, de próbáltam nem gondolni rá. Így legalább nem kellett semmilyen szilárd frissítés, a déli süti végig kitartott :) Út közben összesen 5 KÖZKIFOLYÓ volt és sikerült mindet is működtetni :) Ráadásul mindegyikkel ugye kétszer is találkoztam, nem is mindig vettem igénybe eme szolgáltatást.
Az első lassú km-ek után beállt a tempóm 6 perc körülire (6-6:15) és ez ment is 16 km-en keresztül, majd kezdtem lassulni.
Az idő eleinte párás meleg volt, majd csak meleg és lassan kezdett hűlni. De most így ideális volt. Úgy érzem, a hőségben futások jól megedzettek. Határozottan úgy gondolom, hogy ezeknek köszönhetem, hogy gyorsultam egy kicsit, és kellemes időben hosszabb távon sem fáradok el olyan gyorsan.

Út közben láttam sok kutyát, jófejek voltak :) két fenevad, vérengző kiscicát, akik rohantak hozzám, hogy megsimogassam őket, sajnos muszáj volt megállni, féltem, hogy nekem támadnak, utána bele kellett húznom, mert üldöztek, alig bírtam lerázni őket :)
Na meg sok értetlenkedő embert, akik nem értették, hogy mi a fenét csinálok. Érdekes emberi viselkedés, hogy ahogy felbukkanok, megdermednek és hosszasan, pislogás nélkül bámulnak. Ilyenkor elgondolkodok, hogy vajon tudatában vannak-e annak amit csinálnak? Érdekes. Érdemes lenne egy pszichológiai elemzésre. Jó persze nekik egy különleges állatfaj lehetek, mert arra igen kevés futó fordul elő, sőt bátorkodok kijelenteni, hogy momentán egy sem, szóval valahol érthető. Ja igen. És a faluban egy emberke, aki ismer, nem egyszer találkozok vele futásba menet, látván a stopperórát a kezemen vihogva megkérdi: Na mivan? időmérés is lesz hehehe!!!!???? Az embereknek néha fogalmuk sincs. És ezt csak amolyan elmélkedésnek szántam. Az elmúlt 12 év során elég sokszor megkaptam: fogyózol, miért nem mész busszal hehehe, neked mennyi szabadidőd van (mindezt a kocsmába menet) stb. És nekik még mindig nem tűnik föl!!! Fura, hogy másoknak mennyire nem természetes a sport, a mozgás.
Na jó, ez nem tartozik a 30 km-hez. Szóval. 25 km környékén kezdett egy kicsit beállni a combom, így megálltam nyújtani egy kicsit, ami egy darabig jól is esett. De aztán visszatért. Sikerült megtalálnom a környék egyetlen pocsolyáját, úgyhogy az utolsó 6 km-en úgy néztem ki, mint egy terepfutó vihar után.

A lényeg, hogy megcsináltam, jól esett, most is jól érzem magam, a combomban érzek egy kis fáradságot, ezen kívül semmi. Úgy gondolom, hogy a maratonra reális lesz a 4:30-as álomidő, a félmaratonra talán egy kicsit necces a 2:00, erre kell még egy-két gyorsító edzés, meg hill. még a 2:10 belüli idővel is elégedett lennék, és majd a novemberi siófoki félmaratonnál lehetne cél a 2:00, az már valószínűbb.

Ja és már alig várom a következő futást, persze, jó lenne már ma, de még nem lehet, úgyhogy nyugi nekem is :)

P.S.: Volt egy fura érzés a bal térdemben, ami futás előtt is, futás közben kétszer, meg utána is előjött. Nem nevezném fájdalomnak. Olyasmi lehetett, mint egy áramütés. A derekamból indul ki és határozottan érzem, ahogy lesugárzik a térdembe és ilyenkor zsibbad és megbicsaklik a térdem, mintha össze akarnék rogyni, mint egy rongybaba. Nagyon fura és egy kicsit félelmetes érzés. Talán idegbecsípődés lehet? Remélem csak ennyi. Nincs valakinek ötlete mi lehet ez?